2015.2. szám – Ajánlás

Ft

Leírás

Ajánlás

A szerkesztőnek nehéz valamely anyagról objektív értékítéletet alkotnia, amint az is nehéz, hogy valamit külön is kiemeljen ebből az anyagból. Jelen füzetünkkel egy tartalmas és a szokásos igehirdetési segédanyagokon túlmutató tartalommal jelentkezünk olvasóinknál.

Számunk tartalmát meghatározza, hogy az egyházi év egy igen mozgalmas és üdvtörténeti ünnepekben gazdag időszakára kínál segítséget az Igazság és Élet jelen száma. A Húsvét és a Pünkösd ünnepe, mint súlypontok messzemenően meghatározzák a tartalmat. A testté lett Ige feltámadása által válik a keresztyén ember számára nagyon is élővé és kézzelfogható valósággá az isteni üdvterv, amely világossá teszi, hogy az emberrel szolidaritást vállaló élő Isten nem hagyja a világot és benne az embert sem magára. Az igehirdetés mindig és minden korban a nem lehet és mégis kell kettősségében zajlik. A szószéken álló igehirdető, s ez az egyházi év ünnepes félévében még fokozottabban érezhető, szinte kézzelfoghatóan éli meg vasárnapról vasárnapra a feszültséget, amely emberi lehetőségeink és az általunk hirdetett ÜGY között feszül. Ahhoz, hogy valóban megértsük, megéljük, s a magunk rendjén érthetően továbbadjuk az üzenetet szükséges az alázaton túl egy alapos és elmélyült készülés is. Csak az az igehirdetés juthat el céljához, amelyet megelőz az alapos személyes elmélyülés, felkészülés, s amely annak tudatában történik, hogy a Szentlélek Isten a mi emberi erőtlenségünkben is segítségünkre van, hogy az Ige valóban életet megszólító, megváltoztató, egyszóval élő módon jelenjen meg a gyülekezetekben.

Jelen füzetben áprilistól – júniusig (Nagycsütörtöktől Szentháromság után 4. vasárnapig) terjedő időszakra adunk közzé igehirdetési segédanyagokat abban a reménységben, hogy mindez elősegíti a gyülekezeti istentiszteletre való előkészülést, segít a kazuáliák konkrét helyzeteihez közelebb kerülni, s az elmélyült teológiai reflexió lehetővé teszi, hogy az Isten megszólító szava személyesen is az embert, a mindenkori embert megszólító szóvá lehessen. A 2014-ben 80. születésnapját ünneplő Eberhard Jüngel azt írta az igehirdetésről, hogy annak van három fő előfeltétele, hogy ugyanis van mit hirdetni, van, ki hirdesse és van címzettje az igehirdetésnek. Azonban, hogy ez valóban sikeres interakció legyen, szükséges, hogy ez a három elem optimálisan viszonyuljon egymáshoz, azaz megtalálja egymást. Ennek a lehetőségét teremti meg az, amit Jüngel „az igehirdető teológiájának” nevez annak összefoglalásaként, amit más kontextusban személyiség-kultúra-képzés összefüggésrendszerének neveznek.

Azzal a reménységgel bocsátjuk most útjára jelen füzetünket, hogy az hozzájárulhat ezen folyamat optimizálásához, hogy a személyes teológia által az üzenet, az igehirdető és a gyülekezet úgy találja meg egymást, hogy az élő Jézus Krisztus és Szentlelkének közösséget alapító és fenntartó ereje tovább segítsen igehirdetőt és hallgatót azon az úton, amely Isten földi egyházának evilági zarándokútja. Ennek az útnak egy újabb részéhez kínálunk most segítséget kérve, hogy Isten tegye áldottá azt mindazok számára, akik ezen járva keresik a Szentháromság Istennel való közösséget jól tudva azt, hogy nem mi keressük őt, hanem először ő keresett meg minket.

Debrecen, 2015. Böjtjén

A Szerkesztők