Harag és agresszió keresztyén közösségeinkben, mint esély és veszély (a haragban rejlő energia nyújtotta lehetőségek vertikális és horizontális terekben, kiemelten az iskola világában) – LT’22.6.

Leírás

Az egyre inkább nárcisztikussá váló társadalomban megnövekszik az emberi kapcsolatokat veszélyeztető súrlódási felület, ami nem hagyja érintetlenül egyházunkat sem. Közösségeink (gyülekezetek, rétegalkalmak résztvevői, ifjúsági körök, hittancsoportok) konfliktusoknak való kitettsége azonban sajátosan keresztyén vonásaik okán is kiemelt figyelmet érdemel;

• mert ezekhez a közösségekhez nagy nyitottsággal, bizalommal, magas elvárásokkal (ideálok) közelednek az emberek, ami nagyon sérülékennyé teszi őket.
• mert egy ilyen közösségben való sérülés a hit krízisévé is válhat.
• mert a horizontális viszonyokban keletkező konfliktusokat a mélyben hamis istenkép is mozgathatja. mert gyülekezeti és egyéb közösségeink kifejezetten alkalmasnak tűnhetnek a gyermekkori deficitekből származó projekciók kiélésére.
• mert a „spirituális bypass”-ok, rövidzárlatos megoldások elmélyítik az egyén és közösség válságát, növelik a feszültséget.
• az erőltetett harmóniatörekvések megfosztanak azoktól a tanulóhelyzetektől, melyekben gyakorlatra tehetnénk szert konfliktusok feloldása terén.
• mert szakmai kérdések emberi problémákká válhatnak, illetve a szakmaiság áldozatává válik a kezeletlen kapcsolati konfliktusoknak.

Célok:

• szemléletváltás: az agresszió moralizálástól mentes megközelítése, a harag, mint fedőérzelem sokféle üzenetének megismerése,
• tudatosítás: rálátás saját működésünkre, indulatok, belső folyamatok, automatizmusok beazonosítása, önismeret fejlesztése,
• változás-menedzsment: szituációkezelés jézusi minták mentén, új attitűd, és erőszakmentes, segítő kommunikáció gyakorlása.

Módszerek:

• bibliai történetek feldolgozása; zsoltármeditáció
• frontális előadás
• csoportmunka
• vita, disputa
• önismereti gyakorlatok
• dilemmatörténetek
• szituációs játékok; kommunikációs gyakorlatok
• szépirodalmi elemek beemelése; filmelemzés
• saját, hozott történetek közös elemzése

Tematika:

1. Az agresszió fogalma és jelensége a humán tudományok tükrében
2. Az erőszak megjelenése a biblikumban
3. Az iskola világa, mint az erőszak megnyilvánulásának sajátos tere,
   az agresszív gyermek
4. Az agressziót mérséklő iskolai légkör, tanulásszervezési formák és nevelői magatartás
5. Krízisek-válaszok, frusztráció tolerancia
6. Segítő kommunikáció az indulatkezelés szolgálatában
7. A mediáció lehetőségei
8. Asszertivitás
9. EMK (Erőszak-Mentes-Kommunikáció), mint erőszak prevenció és konfliktuskezelés
10. A hatékony fegyelmezés kérdései

Ajánlott irodalom:
Aronson, Elliot: Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája, Budapest, Ab Ovo Kiadó, 2009.
Beck, Aaron T: A gyűlölet fogságában, Budapest, Háttér Kiadó, 2001.
Berne, Erick: Játszmák nélkül, Budapest, Háttér Kiadó, 2013, 145.
Buda Béla: Empátia. Budapest, Urbis Kiadó, 2006.
Buda Mariann: Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015.
Herman, Judith: Trauma és gyógyulás? Budapest, Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület, 2003.
Nelsen, Jane: Pozitív fegyelmezés, Budapest, Reneszánsz Kiadó, 2013.
RosenberG, Marshall B.: A szavak ablakok, vagy falak. Az erőszakmentes kommunikáció. Budapest, Agykontroll Kft., 2001.
WinKler Márta: Örömre nevelni, Szombathely, Savaria University Press, 2016.