Hittapasztalat, spirituális élmény és életvitel – LT’22.4. (21.6.)

Leírás

Napjainkban egyre határozottabb igény jelentkezik a hittapasztalatok és spirituális élmények megélése iránt. Kegyességi és lelki alkalmak, hitmélyítő tréningek, spiritualitást ígérő alternatív formák alapján keresi a teológus, a lelkész, az egyháztag és az egyházi kötődés nélküli ember a vallásos élmény jelentőségét saját életvezetése, életstílusa és testi-lelki harmóniája számára. A spirituális élmény intenzív hatással bír mind az egyénre, mind a közösségre nézve. Ezen intenzív hatás teológiai és pszichológiai megközelítése kihívásokkal teljes, ugyanakkor a lelkészi szolgálat elkerülhetetlen eleme az ezen élmények feldolgozása, teológiai interpretációja.
A tanfolyam során arra vállalkozunk, hogy egyrészt feltárjuk a reformátori teológia hittapasztalattal és (helyesen értelmezett) misztikával kapcsolatos gyökereit és tanítását, s azt mai helyzetünkben értelmezzük. Másrészt megvizsgáljuk, milyen hatással van a helyesen értelmezett hittapasztalat és kegyesség a hit hétköznapokban való megéléséhez (ethosz).
A következő kérdéseknek járunk utána: milyen volt Luther hittapasztalata (misztikája), Kálvin kegyessége, Bullinger vagy éppen az újkor nagy teológusainak hitbizonyossága? Mit jelent a kontemplatív életstílus reformátori értelmezésben? Milyen sajátosságokat mutat a
„megtapasztalás”, a meditáció és szemlélődés teológiai reflektálása a teológia-történet során (pl. istentiszteleti énekek, imádságok, lelki gyakorlatok terén stb.) Mit jelent: reformátori misztika? Milyen hatása van (pozitív vagy negatív vonatkozásban) a spirituális élménynek az ember pszichés állapotára? Hol a helye a megtapasztalásnak az egyház életében, az istentiszteleten, kegyességi alkalmain és ez hogyan hat ki az életvitelre stb.?
Az előadások és ezzel járó közös munka a fenti kérdések multidiszciplináris megközelítéséhez és az eredmények hétköznapi életbe való integrálhatóságához kíván segítséget nyújtani.

Ajánlott irodalom:
Fazakas Sándor: Isten szuverenitása és az ember szabadsága. Karl Barth teológiájának innovatív ereje a mai magyar református egyház és teológia számára, in: Collegium Doctorum 14 (2018/2), 111–129.
Fazakas Sándor: A vigasztalás jelentősége az imádságban, in: Igazság és Élet 13 (2019/3), 578–583. http://lelkesztovabbkepzo.de dipage.hu/modul/igazsageselet/2019_3/20_kitekintes_fazakas.pdf
Kállai Imre: Szekuláris közösségek a gyülekezetek világában. A vasárnapi gyülekezet mozgalom, in: Igazság és Élet 13 (2019/3), 584–594. http://lelkesztovabbkepzo.dedipage.hu/modul/ igazsageselet/2019_3/21_kitekintes_kallai.pdf
Kopp Mária–Székely András–Skrabski Árpád: Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban, in: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5 (2004/2), 103–125. http://real.mtak.hu/58483/1/mental.5.2004.2.1.pdf
Porkoláb András: Hittapasztalat a reformátori teológiában, in: Collegium Doctorum 16 (2020), megjelenés alatt.
Görföl Tibor: A keresztény misztika néhány problémája, in: Vigília 80 (2015/7), 488−497.