Harag és agresszió keresztyén közösségeinkben, mint esély és veszély

(a haragban rejlő energia nyújtotta lehetőségek vertikális és horizontális terekben, kiemelten az iskola világában)

„Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt.” Fil 2,5

A fenti címmel szervezett lelkésztovábbképzést a Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet 2022. szeptember 19-21. között Berekfürdőn.

12 lelkész, akik gyülekezetből, gyülekezeti hitoktatásból, vagy egyházi iskolából érkeztek, arra kerestek választ, hogyan lehet közösségeinkben a megfelelő helyen és a megfelelő módon kezelni a fellángoló haragot és az ebből következő agressziót, akár bennünk, akár velünk szemben születik az meg.

A három nap alatt, a tréning jellegű továbbképzésen Dr. Kis Klára egyetemi adjunktus (DRHE), valamint Dr. Arany Erzsébet főiskolai docens (DRHE) segítségével számos módszert ismerhettünk meg arra nézve, hogyan ismerjük, és hogyan kezeljük a hirtelen jött, vagy hosszú idő alatt felgyülemlett haragot, amely megnehezíti, vagy sokszor el is lehetetleníti emberi kapcsolatainkat, közösségeinket. Sokszor hangoztatjuk: a lelkész is ember. Igen, ebből a szempontból is. Ő sem mentes ezektől az indulatoktól és érzésektől!

A továbbképzés során bibliai példákon keresztül elemeztük, hogyan kezelték az ószövetségi és újszövetségi történetek szereplői a haragot. De a legtökéletesebb példát magától az Úr Jézustól tanulhattuk. Hiszen Ő is haragudott, a „kezelési útmutatója” azonban egészen más volt, mint sokszor a mi indulataink.

Csoportfeladatokban, önismereti gyakorlatokban, szituációs játékokban a saját mindennapi életünkből vizsgáltunk meg olyan eseteket, amelyek napi szinten érhetnek minket. Felismerhettük azt, hogy sokszor bizony nem a megfelelő módon, és nem krisztusi indulattal viselkedünk ezekben a helyzetekben.

Segítő kommunikáció, asszertivitás, EMK (Erőszak-Mentes-Kommunikáció). Csak néhány kifejezés azok közül, amelyeket ezen a kurzuson megtanultunk, vagy éppen elmélyítettünk.

A záró foglalkozáson mindannyian megállapítottuk, hogy bizony nem vagyunk mentesek az előítéletektől, haragtól és olykor az agressziótól sem. Ugyanakkor sokat tanultunk arról, hogyan is lehet ezt másképpen megélni, hogy a ránk bízott lelkek -– legyenek gyülekezeti tagok, vagy iskolás gyermekek – ne a máshonnan is ezer veszélyként leselkedő haraggal, hanem a krisztusi indulattal találkozzanak közösségeinkben.

Köszönjük Urunknak a lehetőséget, előadóinknak a tartalmas és személyes tanítást, a Lelkésztovábbképző Intézet munkatársainak a szervezést. Várjuk a folytatást!

É.T.A.